A budapesti albérletpiac gyakran kiszámíthatatlan, sajnos sok az ügyeskedő ingatlantulajdonos. Emiatt sok diák szembesül azzal a problémával, hogy az általa választott lakás nem felel meg az elvárásainak. Ami főleg külföldi diákoknak roppant kellemetlen, hiszen egy általuk nem ismert környezetben kellene érvényesíteniük az érdekeiket, ráadásul egy teljesen idegen nyelven.
Az, hogy diákok csalódnak az albérletükben, különösen gyakori a szemeszterek első heteiben, amikor a diákok gyorsan akarnak találni egy szálláshelyet, de később rádöbbennek annak hátrányaira. Ezt mi is tapasztaljuk: számos diák már az első egyetemi szemeszter után lakhelyet vált, hogy egy jobb elhelyezkedésű és komfortosabb diáklakásba költözzön. Például hozzánk – épp nemrég volt pár ilyen megkeresésünk.
Cikkünkben olyan eseteket írunk le, amikor a diák valamilyen okból csalódik az albérletében, szorult helyzetbe kerül, és hogy mit tehet ez esetben.
Miben csalódhat a diák az albérlettel kapcsolatban?
1. Magány és társasági hiány
Sokan azt gondolják, hogy az egyetemi éveiket egyedül is végig tudják csinálni egy albérletben, de később rájönnek, hogy egyedül élni túl csendes és magányos. A közösségi élet hiánya akár ahhoz is vezethet, hogy a diák depresszió jeleit tapasztalja magán. Külföldi diákok esetében ez hatványozottan igaz, akiknél az új és idegen környezet, illetve kultúra egy ún. kulturális sokkhoz vezethet, ami időbe telik, mire elmúlik. Ez teljesen természetes, de kellemetlen. Egy jó szociális közösségben ez a folyamat sokkal gyorsabban végbemegy.
E cikk írója is eredetileg egyedül élt (volna) a külföldi egyetemi tartózkodása során (végül lett egy lakótársa), viszont így visszagondolva is biztos állíthatja: bármilyen csábító is, nem érdemes külföldi félév során egyedül lakni. Sokkal nagyobb buli és mentálisan is egészségesebb egy diákközösségbe költözni. Megéri!
2. Nem várt extra költségek
A lakástulajdonosok időnként előállhatnak extra költségek megfizetésével. Például mert megemelkedett az áram ára, drágább lett a lift, drágább lett a szemétszállítás, vagy nagyobb a fűtésszámla (mert mondjuk a szerződésben ez meg van határozva és hidegebb a tél, mint várták), vagy csak egyszerűen a közös költségek meg lettek emelve, amit a bérlőnek kell kifizetnie.
A szerződésben gyakran szerepel, hogy az áremelkedések a bérlőt terhelik, így a kezdetben elfogadható ár gyorsan egy olyan szintre emelkedhet, ami már nem annyira megfizethető a diák számára.
3. Rossz lokáció és hosszú utazások
Ez a leggyakoribb probléma, ami miatt a diákok csalódni szoktak egy albérletben. A diákok sokszor egy, az egyetemhez távol eső lakást bérelnek, mert gyorsan kellett dönteniük. Később viszont rájönnek, hogy az albérlet túl messze van az egyetemtől, vagy rosszak a közlekedési lehetőségek. Így reggel nagyon korán kell kelnie, hogy beérjen az első órára. Vagy probléma lehet, hogy ha naponta be kell ugrania a diáknak az egyetemre napközben, akkor nem tud “hazaugrani”, mert az albérlete túl messze van.
Ez rövid távon még elviselhető, hosszabb távon viszont a hosszú utazások miatt kevesebb idő marad tanulni, barátokkal találkozni, sportolni, vagy akár csak pihenni. Egy központi fekvésű, az egyetemekhez közeli lakás rengeteg időt és energiát takarít meg a diáknak.
A Diáklakás szállásai kiváló lokációval rendelkeznek, akár pár perc sétára vagy rövid tömegközlekedésnyi időre az egyetemektől és a fontosabb budapesti lokációktól.
4. Műszaki problémák és karbantartási gondok
Vannak bérbeadók, akik ha valamilyen műszaki hiba adódik, a költségeket a bérlőre hárítják. Rosszabb esetben az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem hajlandók megjavítani a lakás hibáit.
Hallottunk már olyanról, hogy a diáknak saját zsebből kellett a javításokért fizetni, holott nem is ő okozta a problémát.
Nálunk a Diáklakásnál ilyen nem történhet meg. Mi minden műszaki problémát 24 órán belül megoldunk, amikkel a diákoknak nem kell foglalkozni, csak jelezni kell a problémát.
5. Félrevezető hirdetések és rejtett hibák
Sok bérlő csak beköltözés után döbben rá, hogy a lakás állapota nem felel meg a hirdetésben látott képeknek. Azonban ilyenkor a diák már bele van kényszerítve, hogy maradjon, és a szemeszter elején nagyon nehéz lakást találni gyorsan.
Ráadásul baromi drága is: a tulajdonosok ezt tudják és ki is használják, így nem ritkán 40-60%-kal magasabb árakat kérnek el az albérletért.
6. A főbérlő megváltozott élethelyzete
Olyanról is hallottunk már, hogy a beköltözés után valamilyen okból megváltozott a főbérlő vagy a családtagjának az élethelyzete. Emiatt pedig visszaköltözik a család egyik tagja (pl a nagymama, vagy a főbérlő gyereke) az albérletbe, így a diák már egyrészt nem lesz egyedül. És akikhez így alkalmazkodni kell.
Sokszor megesik, hogy ez csupán átmeneti kényelmetlenség, viszont semmi sem garantálja, hogy ez a családtag gyorsan ki fog költözni ezután a lakásból. A végén pedig a diák issza meg a levét.
7. Kellemetlen lakótársak
Az albérletbe való beköltözéskor még kellemesnek tűnő lakótársak idővel kicserélődhetnek, és az újak nem mindig olyan jó fejek vagy rendszeretőek, mint az előző lakótársak. Ha a lakótársak tiszteletlenek, zajosak vagy problémásak, az jelentősen megrontja a diák egyetemi életét.
8. Külső zavaró tényezők
Megeshet, hogy a diák csak akkor szembesül bizonyos előre nem látott dolgokkal, amikor már beköltözött az albérletbe. Tipikusan olyan dolgokkal, amiket egy képről nem lehet kitalálni. Ilyen lehet pl egy zajos szomszéd, kellemetlen szagok. Rosszabb esetben a diák egyáltalán nem tud aludni vagy tanulni a lakásban.
Ezek mind befolyásolhatják a lakásban valamint a Budapesten eltöltött időt.
9. Megváltozott biztonság, előre nem látott rossz közbiztonság
Végül pedig meg kell említeni, amikor a diák ottléte során megváltozik a közvetlen környezetének biztonsága. Például új lakók költöznek a közelébe, akik adott esetben barátságtalanok, rosszabb esetben agresszívak és vegzálják a diákot.
Vagy előfordulhat olyan eset is, hogy valamilyen okból (tipikusan ilyen lehet – sajnos – a bőrszín, vagy akár csak simán a magyar nyelv tudásának hiánya) a szomszédok kinézik maguknak a diákot és implicite nemkívánatos személynek nyilvánítják. Emiatt pedig barátságtalanul bánnak vele. Egy ilyen helyzet nagyon nyomasztó lehet a diák számára, főleg ha a főbérlő nem támogatja, nem hajlandó segíteni ebben a helyzetben, így a diák “magára van hagyva.”
Olyan is előfordulhat, hogy a környék közbiztonságáról kiderül, hogy sokkal rosszabb, mint ahogyan a beköltözés előtt lefestették azt. Dacára az albérletben leírtaknak mindenképpen érdemes utánanézni harmadik forrásból is az albérlet kiválasztása előtt, hogy vajon az a környék mennyire biztonságos Budapesten.
Ezek mind-mind ahhoz vezethetnek, hogy a diák el akar menni az albérletből. Na de mit tehetnek ebben a helyzetben? Milyen lehetőségeik vannak?
Mit tehet a diák, ha elégedetlen az albérlettel?
1. Tájékozódjon a diák a szerződéses lehetőségeiről
Ha a lakás nem megfelelő, az első lépés a szerződés átnézése. Fontos kérdések:
- Van-e lehetőség szerződésbontásra?
- Milyen felmondási idő van meghatározva?
- Ki fizeti az esetleges kaucióveszteséget?
2. Keresni egy jobb alternatívát
Ha a lakás nem megfelelő, mindenképp érdemes új helyet keresni. Akár annak árán is, hogy elúszik a kaució. Ne feledd: egy rossz albérlet hihetetlenül nagy mértékben el tudja rontani az egyetemi éveidet. Nem ér annyit, hogy állandóan fájjon a fejed miatta!
A mi diáklakásaink például kiváló lokációval rendelkeznek, és biztosítják a közösségi élet előnyeit.
3. Kommunikáció a bérbeadóval
Ha műszaki probléma vagy rejtett költségek merülnek fel, érdemes először a bérbeadóval beszélni. Ha nem mutat segítőkészséget, akkor érdemes jogi lépéseket fontolóra venni.
Például érdemes elsőként az egyetemen lévő hallgatói önkormányzathoz fordulni segítségért, vagy a helyi Erasmus szervezethez (még akkor is, ha Te, mint diák nem Erasmus-os hallgató vagy). Ők biztosan tudnak majd segíteni, de minimum össze tudják kötni a diákot egy olyan személlyel (pl egy jogásszal, vagy érdekképviseleti szervezettel), ahol hathatós támogatást tud kapni.
Budapest számos egyetemén működnek diáktámogató szervezetek, amelyek segítenek az ilyen helyzetek kezelésében.
4. Magán albérlet helyett diákközösségre váltás
Ha a magány problémát jelent, érdemes egyetemi kollégiumba vagy diáklakásba költözni, ahol könnyebben lehet barátokat szerezni, társaságban élni, és élvezni a közösségi lét adta előnyöket.
A rossz albérleti döntések gyakoriak, de van kiút. Ha egy diák elégedetlen a lakásával, számos lehetősége van a helyzet megoldására, legyen az egy szerződésbontás, új hely keresése, vagy a bérbeadóval való megegyezés. Érdemes mindig kellő körültekintéssel választani lakást, hogy a következő szemeszterben ne kelljen újra költözni.
Ha netán új helyre szeretnél költözni, de nem szeretnél sok időt tölteni a választással és az albérletek közötti válogatással, akkor keress fel minket! Ha van még szabad hely nálunk, és ha szimpatikus neked a Diáklakás, várunk sok szeretettel!
